Hírek

Esteban de la Torre művész és informatikus egy személyben.

Az EJTECH egy olyan technológiai és művészeti laboratórium, amelyet Esteban de la Torre és Kárpáti Judit Eszter hoztak létre Budapesten. Az alkotópáros a MOME-n találkozott először, majd a Kitchen Budapest, a T-Systems Magyarország open innovációs laborja összehozta őket Talent programjának köszönhetően. Interaktív installációikban a hang és az anyag összekapcsolhatóságát kutatják, és az ember és a technika kölcsönhatásaival kísérleteznek. Alternatív felületeket, okos textileket vagy éppen kristályokat hoznak létre, amelyek új dimenziókat nyitnak meg a hangok, a vizualitás és a tapintás összekapcsolásával. A duójuk alapvetően művészeti céllal jött létre, de olyan dolgokat fejlesztenek, amelyeket a mindennapi életben is használhatunk. A műveiket többek között Izraelben, Berlinben, Párizsban, Tokióban és az USA-ban mutatták be. A nemzetközi szféra is felfigyelt rájuk: dolgoztak többek között a Diorral is. Estebant a technikában rejlő lehetőségekről, sikerről és a munkája izgalmas részleteiről kérdeztük.

Mi a Te szereped pontosan az EJTECH-en belül?
Én alkotom az EJTECH egyik felét. A másikat a társam, Kárpáti Judit Eszter, aki különleges, futurisztikus anyagokon és újszerű, kísérleti textileken dolgozik. Én felelek a programozásért, a számítástechnikáért és a hangmérnöki munkáért. Az EJTECH-en belül ötvözzük a kettőnk képességeit, ezáltal tanulunk egymástól és több nézőpontból közelítünk meg egy-egy szituációt. Így mindketten folyamatosan bővíthetjük szakmai tudásunkat.

Milyen izgalmas projektekben vettél részt?
Szeretem, ha a kreativitásnak semmi sem szab határt, legyen szó akár az alkotási folyamatról, akár az azt megelőző háttérmunkáról. Egy új installáció összeállítása mindig nagyszerű kihívást jelent. Sokszor a helyszín határozza meg, hogy éppen mit csinálunk. Ezt azt jelenti, hogy fogjuk az ötleteink darabkáit, odavisszük őket a helyszínre, majd az adottságoknak megfelelően felépítjük a végeredményt. Ez mindig nagyon felvillanyozó élmény. De ha konkrét példát kellene említenem, mindenképpen kiemelném a Blade Runner 2049 forgatását, főleg azért, mert mióta az eszemet tudom, imádom ezt a filmet. Az, hogy besétálhattam a kulisszák mögé és láthattam, ahogy életre kelnek a jelmezeim, olyan volt számomra, mint egy valóra vált álom.


Mikor kezdett el érdekelni a szakmád és miért?
Mindig is szerettem a számítógépeket, a kábeleket és úgy általában mindent, ami a technológiával kapcsolatos. Kiskoromban én voltam az a családban, aki összedugta a tévét, megszerelte a kazetta lejátszót vagy bármilyen elektromos eszközt, szóval már akkor sem féltem attól, hogy megráz az áram. A kedvenc Tini Nindzsa Teknőcöm Donatello volt, mert ő építette a kütyüket a csapatnak. Azt hiszem, innen indult az egész.


Milyen oktatásban vettél részt?
A tanulmányaim mindig is a művészetekre és az esztétikára fókuszáltak. Tanultam fotózást és hangtechnikát, a gimnáziumot pedig azzal töltöttem, hogy füzetekbe és padokra rajzolgattam. Végül aztán média dizájn és animáció szakon kötöttem ki. Tetszett, hogy alkothatok valamit, amit megmutathatok a közönségnek, ugyanakkor hiányérzetem volt, amikor négy hónapon keresztül dolgoztam egy animáción, majd a bemutatót letudtam a lejátszás gomb megnyomásával. Ezért az interaktív élmények felé fordultam és kreatív kódolással, valamint művészi technológiákkal kezdtem el foglalkozni. Azt akartam, hogy a műalkotásaim keljenek életre, és ne csak élettelenül lógjanak egy galéria falán.


Mi inspirál téged az alkotásban?
Az, hogy olyan gondolatokat, érzéseket, koncepciókat és élményeket adjak át a munkám által, amelyeket másként nem lehetne kifejezni. A szerelem fogalmáról egy egész enciklopédiát elolvashatsz. Beszélhetsz róla. Énekelhetsz róla. Festhetsz róla. De az élmény csak akkor lesz igazán a tiéd, amikor a saját bőrödön is megtapasztalod. Bár néha nagyon összetett üzenetekkel dolgozunk, szerintem mégis az a legjobb, ha a művészet valami alapvető, ösztönös élményhez juttat hozzá. Akárcsak a táncban, itt sem kell mindent értened ahhoz, hogy valóban megértsd a lényeget.



Mire vagy a legbüszkébb?
A jövőre.


Hogyan bátorítanád azokat, akik meg akarnak tanulni programozni? Milyen tanácsot adnál nekik?
Már most is mindenkiben ott van a programozó. Mindenki képes arra, hogy egy cél érdekében logikus sorrendbe rendezze az ötleteit: erről szól a kódolás is. A nehézség abból ered, hogy a gondolataink kifejezéséhez meg kell tanulnunk egy új nyelvet, ami ebben az esetben egy új programnyelvet jelent. Valaki könnyedén elsajátítja a franciát, valaki pedig a C++ vagy a Python által képes kifejezni önmagát. Léteznek vizuális programnyelvek is: ezeknél nem szöveggel dolgozunk, hanem elemeket kapcsolunk össze, így a médium képes arra, hogy befolyásolja az üzenetet. Például a salsáról vagy a cumbiáról sokkal könnyebb spanyolul beszélni: ugyanígy bizonyos témákhoz bizonyos programnyelvek jobban illenek. A kódolás egy gyönyörű és szerves rendszer, csak a tévében dramatizálják túl a dolgokat, amikor a programozókat kockáknak ábrázolják, akik egy sötét, kupis szobában ülnek és pislogás nélkül gépelnek, miközben betörnek az FBI hálózatába, vagy valami ilyesmi… Csak egy jó tanácsom van: legyél türelmes.


Mennyire van jelen a folyamatos tanulás az életedben?
Egyszer azt olvastam, hogy ha nem tanulunk új dolgokat, akkor az agyi állományunk veszít a folyékonyságából és elkezd kiszáradni. Ezért szeretem hidratáltan tartani a szürkeállományomat. A tanuláshoz nem kellenek új diplomák és végzettségek, különösen most, amikor elképzelhetetlen mennyiségű információ áll a rendelkezésünkre karnyújtásnyira. Találd meg, amit szeretsz és tedd próbára magad. Ne lájkokkal próbáld betömni a hézagokat, hanem új képességek elsajátításával. Például tanulj meg kertészkedni, hallgass Kurzweilt vagy hajtogass origamit. Nagyszerűnek tartom, hogy mennyi mindent tanulhatunk abból, ha odafigyelünk másokra és meghallgatjuk, hogy ők hogyan látják a világot. Lehet, hogy most úgy fogok hangzani, mint egy cyber-Coelho, de szerintem az az egyik legfontosabb lecke, hogy a bukásból többet tanulhatunk, mint a győzelemből. Ezek csak átmeneti tapasztalatok, amelyek egy hosszan tartó folyamat részét képezik.

http://ejtechnology.net/
https://www.facebook.com/ejtechnology/
https://vimeo.com/ejt
https://www.instagram.com/ejtech.cc/