English
Deutsch
Românâ
Polski
Hrvatski
Crnogorski
Cyberzaklatás alatt olyan agresszív viselkedést értünk, amely személyektől vagy csoportoktól indul és ártó szándékkal irányul valaki felé. Ez lehet a digitális médiumok segítségével végrehajtott bosszantás, megszégyenítés, megalázás, fenyegetés vagy meggyalázás. A cyberzaklatás általában nem csak egyszeri esemény, hanem hosszabb időszakon belül ismétlődő cselekménysorozat.
A Heliotis Kft (2015) kutatásából az derült ki, hogy a gyerekek megközelítőleg 20 százaléka tapasztalt már valamilyen online bántalmazást. A lányok kilenc százalékkal többször válnak áldozataivá internetes zaklatásnak, míg a fiúknál ez a szám csak nyolc százalék. A cyberzaklatás nem csak nemtől, hanem életkortól és iskolától is függ. Az UNICEF kutatása szerint az internetes bántalmazás már az egészen fiatal kiskamaszok, a 10-12 éves gyerekek körében is megjelenik. A 10-18 éves gyerekek 88 százalékának van profilja valamilyen közösségi oldalon, és minden harmadik gyereket ért már valamilyen piszkálódás, szekálás, zaklatás az interneten. Hivatalosan csak 13 éves kor fölött regisztrálhatnak a gyerekek a közösségi oldalakra, de az UNICEF felmérése szerint a 10-12 éves gyerekek több mint háromnegyedének van már profilja valamelyik oldalon (2017). Más tanulmányok szerint a cyberzaklatás a 8. és a 9. osztályokban a leggyakoribb, de a 9. osztálytól kezdve ismét csökken. A jelenség legerősebben a középiskolásokat érinti.
Az iskolai zaklatással szemben a cyberzaklatás azért súlyosabb, mert mindenütt jelen van, és rövid idő alatt nagy nyilvánosságot kaphat, mi több, beláthatatlan távolságokon ívelhet át. Emellett névtelenül, sokszor arc nélkül történik és nincs feltétlenül időbeli, valamint térbeli korlátja. A legtöbb gyermek és fiatal nem húz határt az online és az offline világ között, így a cyberzaklatás gyakran a személyes zaklatással párhuzamosan történik.
A különféle megjelenési formák, a felhasznált médiumok, valamint az elkövetői profilok azt mutatják, hogy a cyberzaklatás egy igen komplex jelenség.
A cyberzaklatás leggyakrabban üzenetküldő szolgáltatásokon keresztül történik, például a Facebook Messengeren vagy a WhatsAppon (78 százalék). A második leggyakoribb felület a közösségi média, például a Facebook (53 százalék). A 2013-as évvel összehasonlítva feltűnő a közösségi oldalak ilyen célú felhasználásának csökkenése, és az üzenetküldő alkalmazások népszerűségének növekedése.
– Mártírszerep, áldozati viselkedés (45 százalék)
– Személyes konfliktusok (43 százalék)
– Rossz hangulat (12%) , unatkozás, (11%)
– Konformizmus / csoportdinamika
A zaklatók 20,4 százaléka korábban maga is a cyberzaklatás áldozata volt. Az elkövető és az áldozat közti határ gyakran elmosódik.
www.kek-vonal.hu
Az egész országból ingyenesen és anonim módon elérhető a segítségre szoruló gyerekek, fiatalok számára, és olyan felnőttek hívásait is fogadják, akik a gyerekek érdekében telefonálnak.
www.unicef.hu/nemvagyegyedul
Az UNICEF kampányával azt szeretné elérni, ha a bántalmazott fiatalok nem maradnának egyedül a problémáikkal, hanem tudnák, hogy van hová fordulni, és nincsenek egyedül. A kampányba bevont hírességek azt erősítik az UNICEF Magyarországgal együtt, hogy még ha végképp minden reménytelennek tűnik is, valójában mindig van hova fordulni segítségért.
www.unicef.hu/helpapp/
Az UNICEF HelpAPP egy alkalmazás formájában adja a kezünkbe a segítséget. Ennek segítségével egy gombnyomással segítséget hívhatunk akár saját magunk, akár környezetünk számára. Jelezhetjük vele a csúfolást, a verekedést és az egyéb zaklató tevékenységeket is. .
A cyberzaklatás gyakran súlyosan érinti az áldozatot, és a félelem, valamint a bizonytalanság mellett rengeteg nehézséget okozhat elszenvedőjének, például pszichoszomatikus panaszokat, álmatlanságot, iskolakerülést, visszahúzódást vagy depresszív hangulatot. Végső esetben akár öngyilkossági gondolatokhoz is vezethet. Sok áldozat saját magában tesz kárt a trauma hatására, vagy alkohol, gyógyszerek után nyúl.
Ha a fiatalok elszánják magukat arra, hogy segítséget és támogatást kérjenek valakitől, akkor általában szüleikhez vagy közeli barátaikhoz fordulnak (JIM-tanulmány, 2016). Tanáraikhoz utoljára fordulnak segítségért.
A cyberzaklatás nem puszta diákcsíny. Noha nem is önálló büntetőjogi kategória, ennek ellenére felelősségre vonással járhat.
Ezért az elkövetőknek jogi következményekkel kell számolniuk. ez lehet a zaklatás súlyosságától függő pénzbírság, vagy akár öt éves szabadságvesztésig terjedő büntetés.
Az offline élet normái és szabályai nem minden esetben alkalmazhatók az interneten.
Felelős internethasználat
A gyűlöletbeszéd bárkit érinthet: irányulhat magánszemélyek vagy egész embercsoportok ellen is.
Gyűlöletbeszéd az interneten