Direkt zum Seiteninhalt

Tudatos internetsztárság

Olvasási idő: Perc
Interjú Zsiros László Róberttel, a Szertár vloggerével
Közel huszonötezer feliratkozója van a YouTube csatornáján, és az ország leghallgatottabb tudományos internetes rádióműsorát vezeti. Zsiros Lacit a digitális ismeretterjesztésről, az internetfüggőségről és a youtuberek felelősségéről kérdeztük.
Mi a Szertár? Milyen jellegű ismeretterjesztő tevékenységeket folytatsz, és mi a célod ezzel?

A Szertár egy természettudományos demonstrációkra épülő szórakoztató videócsatornaként indult, de mostanra ennél sokrétűbb projektté nőtte ki magát: hetente ülök le kutatókkal, műszaki szakemberekkel beszélgetni egy rádióstúdióban, hogy a saját szakterületüket járjuk körül könnyen emészthető formában. Az elmúlt két évben a Szertár Podcast a leghallgatottabb magyar nyelvű tudományos internetes rádióműsor lett. A YouTube csatornám megközelítésében most már első sorban nem a kísérletek, hanem a hétköznapi felfedezések kapnak nagyobb hangsúlyt. A „sorok között” a megismerés folyamata és a tudományos módszertani alapok bújnak meg. Persze nem hiszem azt, hogy a világhoz csak száraz racionalitással lehet hozzáállni, de fontosnak érzem, hogy ezt a nézőpontot is bemutathassam a közönségnek.

Miért kezdtél videókat készíteni?

Amikor 2008-ban feltöltöttem az első adást, még elég szokatlan volt a műfaj. Akkoriban még nagyon kevés videós tartalom volt elérhető, különösen Magyarországon. Ráadásul olyan anyag is csak elvétve létezett, ami otthon is elvégezhető kísérletekhez adott volna támpontot. Ezzel két legyet ütöttem egy csapásra: mivel a szórakoztató ismeretterjesztő anyagot egy akkor újszerű formátumra ültettem, sokkal szélesebb közönséghez is elért.

Legutóbb a LEGYÉLTEIS! verseny apropóján tartottál élő webináriumot a videózásról a Telekom megbízásából. Milyen további oktatási lehetőségeket látsz még a digitális eszközök használatában?

A digitális eszközök nagy segítséget nyújthatnak az oktatásban és ismeretterjesztésben, – akárcsak az élet más területein –, ha megfelelően használják őket. Önmagában viszont az, hogy a diák egy érintőképernyőt nyomkodva válaszol tesztkérdésekre és nem papíron ikszelget, sokat nem változtat a lényegen. Ha viszont megértjük, hogy a szabadidejében milyen digitális eszközöket használ és azt miért teszi, lehet, hogy előrébb juthatunk. Szerencsére ma már Magyarországon is sok olyan tanár van, – például Prievara Tibor vagy Nádori Gergely –, aki óriási tapasztalattal rendelkezik az IKT alapú módszerek használatában és aktív részt is vállal a szemléletformálásban. Ha jól tudom, a közeljövőben jelenik meg egy kifejezetten az iskola digitális transzformációjával foglalkozó szakkönyv A 21. századi iskola címmel. De ötletekért érdemes lehet az iPET (Innovatív Pedagógiáért Társaság) munkáit is követni.

Mi a véleményed az internetes oktatófelületekről (e-learning, webináriumok)? Mennyire népszerűek ezek a platformok, ajánlanád-e a használatukat és ha igen, akkor kiknek és milyen célból?

Ma már nem újdonság, hogy szinte minden elérhető az interneten, főleg angolul. Viszont az is igaz, hogy egy-egy ismeretlen terület feltérképezésénél gyakran csak a sötétben tapogatózik az ember YouTube videóról YouTube videóra kattintgatva. Persze, egy-egy sütireceptet le lehet lesni akár egyperces Instagram videókból is, meg a Stack Overflowról is be lehet másolni sorokat egy programba, de ha az ember a felszínnél egy kicsit mélyebbre ásna, rengeteg időt és frusztrációt spórolhat azzal, ha egy jól felépített kurzust kap. Ha pedig az ilyen netes képzések nem csak a frontális iskolai órák digitális leképezései, az külön jó. Azt persze mindenkinek magának kell kitalálnia, hogy mit szeretne elsajátítani és miért. A mooc.org-tól (a MOOC a Massive Open Online Course, azaz Tömeges nyílt online kurzusok rövidítése) a hobbitanfolyamokig ma már tényleg szinte minden elérhető.

Szerinted honnan lehet felismerni az internet- és játékfüggőséget? Te találkoztál már ilyesmivel? Mit tehetünk ellene, ha észrevesszük a jeleket saját magunkon vagy gyermekeinken? Át lehet ezt fordítani valami pozitívumba?

Mivel nem vagyok szakember, nem is lenne hiteles, ha a függőségi kérdésekről foglalnék állást. Hétköznapi értelemben persze gyakran hallom, hogy „csak a telefont tudja nyomogatni”, vagy hogy „rá van függve a netre”. (Hozzáteszem, 17-18 évesen le nem szakadtam a gépről, de valahogy az egyetemre váltással ez teljesen el is tűnt.)

Szerintem fontos, hogy megtanuljuk felismerni, mikor van az a pont, amikor már nyomaszt, ha nem vehetjük elő a telefont, ha jobban érdekelnek az új insta posztok, mint az adott pillanatban a tényleges fizikai környezetünk.

Reggel és este, amikor leviszem sétálni a kutyáimat, nem viszek magammal telefont. Ha barátokkal vagyok, gyakran repülő módba teszem, mert a cél, hogy akkor testben és lélekben is ott legyek. Van viszont, amikor érdemes visszakapcsolni a készüléket. Néhány hete a Mátrában éjszakáztunk. Akkor jól jött, hogy elő tudtuk venni a telefont és egy kiterjesztett valóság alkalmazással beazonosítottuk a csillagképeket. De fontos, hogy a telefon csak kiegészítő és ne főszereplő legyen az este során.

Szerinted hogyan lehet okosan és tudatosan használni a közösségi médiát?

A közösségi média sok szempontból ugyanúgy működik, mint a társas kapcsolatok klasszikus, fizikai terei. Persze itt nem mindig tudjuk, ki lép be a terembe, milyen céllal és hogy ki mindenki nézi még kívülről az információcserét.

Tartalom előállítói és -fogyasztói szerepünkben is fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy hogyan működik az adott platform, amit használunk, milyen lehetőségek rejlenek benne és mik a korlátai.

Elképzelésem van, de nem tudom, mennyire reális, hogy az iskolában rendszeresen előkerüljön a közösségimédia-használat és alaposan át lehessen beszélni a témát – ha kell, külső szakemberek bevonásával. Biztos vagyok benne, hogy a közösségi média magasztalása vagy démonizálása helyett a kritikai gondolkodást kellene előtérbe helyezni. Az erről szóló viták, vagy a tanárokat is aktívan bevonó foglalkozások nem csak a diákok számára lennének hasznosak.

A lehetőségek és az esetleges veszélyek tudatosításában a legnagyobb szerepe mégis talán azoknak van, akik a népszerű tartalmak előállításban hangsúlyos szerepet játszanak. Gondolok itt természetesen a YouTube véleményvezérekre, de akár az MCN-ek is kezdeményezhetnek szemléletformáló programokat. (Az MCN a multi channel network rövidítése. Ezek több YouTube csatornát menedzselő ügynökségek. A nagy youtuberek általában szerződésben állnak valamilyen MCN-nel.) Szerencsére azért egyre több ilyenre van példa.

Mit gondolsz, miért olyan népszerűek manapság a YouTuberek és a videós tartalmak?

A jó minőségű kép és hang szórakoztató tartalommal főnyeremény. Ahhoz, viszont, hogy ilyen szépen felfussanak a videós tartalmak, kellett az is, hogy a technika alkotói és fogyasztói oldalon is rendelkezésre álljon. Legyenek elérhető kamerák, megfelelő teljesítményű számítógépek, akár a laikusok számára is könnyen használható szerkesztő programok, felhasználóbarát megosztófelületek, és persze sávszélesség, hogy akár a wc-n ülve is lehessen fogyasztani a tartalmat.

Persze a technikán túl van egy másik tényező is, ami hatalmas szerepet játszott a folyamatban: az, hogy a reklámpiac is felismerte, hogy a sok követővel rendelkező alkotókban hatalmas hirdetési potenciál van. Ma már ügynökségek specializálódnak arra, hogy megtalálják, menedzseljék vagy éppen a kezdetektől tudatosan felépítsék egy-egy terület és célcsoport véleményvezérét. Ezzel pedig sok embernek akár megélhetést is jelenthet a videókészítés; a „youtuberkedés” valós karrierlehetőséggé vált.

És itt vissza is kanyarodhatunk az előző kérdésre. Fontos tudatosítani, hogy a YouTube ebből a szempontból szoros rokonságot mutat a kereskedelmi televíziókkal, a youtuberek pedig a tévés arcokkal. Szeretném hangsúlyozni, hogy ez önmagában nem hitelteleníti a tartalmat. De a tévénél már meglévő kritikai reflexek a YouTube-on kevésbé működnek.

További információkat a „Véleményalkotás” mappában olvashatsz
/mediabase/img/4333.jpg A közösségi média képes befolyásolni a gyermekek és fiatalok személyes nézeteit. Digitális véleményvezérek
/mediabase/img/4400.jpg A közösségi oldalakon a hasznos információk mellett igen sok hamis hír terjed. Tények, tények, tények, tények

A hangos kisebbség

Bot vagy nem bot?

15 tipp kezdő videósoknak

Ahogy ígértem, itt a múlt heti webinárium rövidített - és némiképp átszerkesztett - változata.
További információkat

Megosztás!

Oszd meg a cikket egy kattintással!
Megosztás