Direkt zum Seiteninhalt

Interjú: Kódolt nyelv

Olvasási idő: Perc
A fiatal felhasználók előszeretettel használnak rövidítéseket és vizuális eszközöket a közösségi médiában. A szépen megkomponált mondatok helyett mosolygó fejecskék (smiley), érzelmeket kifejező emotikonok, LOL és #hashtagek tarkítják a posztjaikat. De vajon milyen hatással van mindez a gyerekek nyelvi fejlődésére?
Dr. Veszelszki Ágnes nyelvészt, a Budapesti Corvinus Egyetem docensét a közösségi oldalakon használt nyelvről és annak társadalmi, pedagógiai és kulturális hatásairól kérdeztük.
Kiss Renáta fotója Dr. Veszelszki Ágnesről
Mint szülő, gyakran találkozom olyan mondattöredékekkel, rövidítésekkel, amelyeket nem értek. Mi ennek az oka?

A fiatalabb korosztály mindig is törekedett az idősebb generációktól való elkülönülésre, ami a nyelvi jelenségekben is megmutatkozik. Vizsgálatok alapján előfordul, hogy a szülők, nagyszülők, sőt nemritkán még az idősebb testvérek sem értik a tinédzserek kifejezéseit, nem tudják, miről beszélnek. Éppen ezért fontos (amellett, hogy izgalmas) a friss és állandó mozgásban lévő jelenségekkel foglalkozni, illetve ezeket dokumentálni.

Azt is meg kell jegyezni azonban, hogy a digitális kommunikáció és jellegzetességeinek ismerete nem elsődlegesen, nem kifejezetten nemzedéki kérdés: sokkal inkább a számítógép- és internethasználathoz kötődik. A digilektust, azaz a digitális kommunikációt jellemző sajátos nyelvváltozatot nemcsak a fiatalok ismerhetik, hanem mindazok, akik használják a számítógép közvetítette kommunikációt. A témában végzett kutatásaim szerint a munkájában vagy érdeklődési körében az online világhoz kötött, felnőtt felhasználó is járatos lehet a digitális kommunikáció nyelvhasználati sajátosságaiban. Igaz ugyanakkor, hogy a fiatalabb korosztály tagjai – mivel számukra életkoruknál fogva a számítógépes környezet és a világháló természetes közeg – gyakorlottabbak lehetnek a gépkezelésben, az eszközhasználatban, továbbá meg kell jegyezni, hogy a digilektus szókészlete sok, az ifjúsági nyelvben (és az informatikai szaknyelvben) megtalálható vagy akár a szlenghez sorolt szót is tartalmaz.

Milyen formában és milyen jellemzőkkel jelenhet meg a digilektus szóban és a hagyományos írott szövegekben?

A netes nyelvváltozatnak vannak többek között formai-írástechnikai, grammatikai (nyelvtani), a stílust érintő jellegzetességei, a leginkább szembetűnőek azonban a szókészleti újdonságok. A bő öt éve, 2012 decemberében megjelent Netszótárban már több mint kétezer, a digitális kommunikációhoz kötődő szót rögzítettünk, jelentésükkel és használati módjukkal együtt. Ebbe a körbe tartoznak például a rövidítések és a netspecifikus mozaikszók, amelyek egyszerűsítésre és időnyerésre szolgálnak, azaz arra, hogy a csetelés során a gépelés sebessége nagyjából megközelíthesse az élőbeszédét. A rövidítések egy része egyfajta csoporthoz tartozást is kifejezhet: aki ismeri ezeket a szinte kódszerű rövidítéseket, az a csoport legitim tagja.

A szókincsbővüléshez hozzájárulnak továbbá a szóátvételek idegen, elsődlegesen az angol nyelvből. Az angol kifejezések használatát motiválhatja az is, hogy több számítógépes program, alkalmazás, oldal vagy játék nyelve dominánsan az angol, így a gyakori használat során ezek az elnevezések rögzülnek a felhasználókban – akik ezeket magyar szövegkörnyezetben is használják, akár változatlan formában (notebook), akár írásban kiejtés szerint leírva, de magyar toldalékokkal ellátva (guglizik, hekkel, lájkol), vagy éppen teljes vagy részleges tükörfordítással (kékfog, adatbázis, arcpálma). Bizonyos esetekben a magyar mellett vagy helyett az angol kifejezés használata presztízsértékű lehet.

Milyen kulturális és pedagógiai következményekkel járhat a nyelvnek ez a fajta módosulása?

A Netnyelvészet. Bevezetés az internet nyelvhasználatába című könyvemben a digitalizációhoz kapcsolódó nyelvi változások dokumentálása mellett azzal foglalkoztam, hogy ezek a jellegzetességek megjelennek-e a számítógéptől és okostelefontól független nyelvi környezetben: kézírásban vagy szóbeli társalgás során. Az informális, de kézzel írt üzenetekben, például az órai levelekben (amelyeket dialógusleveleknek neveztem) egyértelműen kimutathatók a csetelés sajátosságai: többek között a rövidítések, az emotikonhasználat írásjelek mellett vagy helyett, a tabutörő szavak leírása vagy kicsillagozása. Hivatalos szövegekben ritkábban fordulnak elő ezek – bár egy-egy diákdolgozatban már megjelentek emotikonok és egyes rövidítések. Ezeken kívül diákok társalgásában olykor-olykor hallható egy, betűként kiejtett XD (nevetésre utaló emotikon), LOL (jelentése: hangosan felnevet) vagy OMG (ó istenem, óemgéként vagy óemdzsíként kiejtve). A további hatások megjelenését egyelőre nem dokumentálták, sokkal inkább jóslatokkal lehet találkozni, mint empirikus vizsgálatokkal alátámasztott elemzésekkel.

A különböző generációk közötti szakadékok mindig is nagyok voltak, de úgy tűnik, hogy az internet világába beleszületett Z generáció és szüleik között sokkal nagyobb a távolság, elsősorban a technikai változások miatt. Mit tehetünk azért, hogy csökkentsük ezt a távolságot, és jobban szót értsünk gyermekeinkkel?

A nyelv folyamatosan változásban van, és ifjúsági nyelv is létezett a digitális technika előtt – mindezzel korábban is számolni kellett. A gyerekek nem használnak teljesen új nyelvet az idősebbekhez viszonyítva, bár találhatunk olyan témákat – gondoljunk a számítógépes játékokra vagy akár egyes, nem a legnépszerűbb közösségi oldalakra –, amelyekről beszélve az azokkal nem foglalkozók nem érthetik meg a használókat: egyrészt mivel hiányzik a háttérismeretük, másrészt pedig nem ismerik a témakörhöz tartozó, sajátos szókincset.

A gyerekekkel kapcsolatban lévő felnőtteknek is célszerű nyitottnak lenniük az újdonságok iránt: ez nem azt jelenti, hogy beszéljenek-írjanak úgy, ahogy a gyerekek, de legalább ismerjék azokat a tartalmakat, amelyekkel a fiatalabbak az interneten találkozhatnak. Az oktatásnak mindenképpen fel kell készülnie módszereiben, eszközeiben és tartalmában azonban arra, hogy a diákok a digitális technológia használatával élnek nap mint nap, esetleg jobban kezelik a különböző eszközöket, mint tanáraik – és legfőképpen arra gondolva, hogy a mai iskolának a diákokat olyan szakmákra kell felkészíteniük, amelyek ma még talán nem is léteznek.

Az emotikonok és a gif-ek egyre nagyobb szerepet kapnak az internetes kommunikációban. A fiatalok sokszor használják ezeket az eszközöket az írott kommunikáció helyett. Milyen hatásai lehetnek ennek a nem online nyelvre? Hogyan igazodhatunk el a félig vizuális nyelv világában?

Az ismert mondás szerint egy kép többet mond ezer szónál. És a képek alkotása, szerkesztése, módosítása és legfőképpen továbbítása különösen egyszerű lett a digitális technikát használva. Gondoljunk csak bele: az analóg fotókat elő kellett hívatni, és a megosztásuk (megmutatásuk) is személyes jelenlétet igényelt. Ezzel szemben (például a nyaraláson vagy az ünnepeken készült) digitális képeinket mobiltelefonon egy-két kattintással el tudjuk juttatni ismerőseinkhez. Egyes esetekben a képek hosszabb szövegeket is helyettesíthetnek. Így van ez az emotikonokkal kapcsolatban is: egy mosolygó jelet a szövegünk után írva jóindulatunkról, esetleg jókedvünkről tudjuk biztosítani partnerünket. Újabb vizsgálatok szerint a sokat csetelő fiatalok rosszkedvűnek vagy gorombának gondolták az egyébként pozitív érzelmekről beszámoló szöveget küldő, de emotikonokat nem használó csetpartnerüket. A képek megosztásához már nem szükséges különösebb technikai tudás, és mindezt a közösségi oldalak felhasználói aktivitásra buzdító jellege is erősíti. Egy népszerű aforizmaferdítés szerint: megosztok, tehát vagyok.

Veszelszki Ágnes a Budapesti Corvinus Egyetem docense. Kutatásaiban többek között a technológiai eszközök által befolyásolt nyelvváltozatot, saját szakkifejezésével élve az úgynevezett digilektust vizsgálja. A nemrégiben megjelent Netnyelvészet. Bevezetés az internet nyelvhasználatába című könyvében izgalmas példákon keresztül mutatja be, hogyan hatnak a netes rövidítések a hétköznapi kommunikációnkra.

Az interjút Kiss Anna Dóra készítette.

Tovább a „Közösségi hálózatok” dossziéra
/mediabase/img/2542.jpg Az online közösségi portálok nélkül ma már elképzelhetetlen a tizenévesek élete. A fiatalok ezeken a felületeken tesznek szert új ismeretségekre, itt tartják a kapcsolatot a barátaikkal, találkozókat szerveznek stb. Tudnivalók a közösségi hálózatokról
/mediabase/img/4719.png Okostelefonnal bárhol, bármikor egy pillanat alatt készíthetünk fotókat, és az üzenetküldő alkalmazások használatával épp ilyen gyorsan továbbíthatjuk is őket. Egy kép, ami bejárja a világot

Elsősegély terv: Cyberbullying

Kérdések és válaszok

Mobilhasználati kisokos

Bild
A mobil útmutató a szülőknek kíván segítséget nyújtani gyermekük kompetens és biztonságos mobilhasználati szokásainak kialakításához.
További információk

Megosztás!

Oszd meg a cikket egy kattintással!
Megosztás