Adatok nem évülnek el

Olvasási idő: Perc
Martin Vietz fellép a digitális polgárjogokért, és a Chaos Computer Club-nál végzett munkája kapcsán szembesül a digitalizáció következményeivel is.
A felhasználók adatainak aktív védelme meghatározó szerepet játszik a digitális világban. A Teachtoday Martin Vietz-cel beszélgetett a személyes adatok értékéről és arról, hogy mekkora jelentőséggel bír az adatvédelem a gyermekek biztonságos fejlődésében.

Bild
Vietz Úr, elöljáróban egy egyszerű kérdés: Értékesek az ön adatai?

Természetesen. Éppen úgy, mint minden ember személyes adatai. Ahhoz, hogy megállapítsuk, napjainkban milyen értéket képviselnek az adatok, elég szemügyre vennünk a világ tíz legfontosabb vállalkozását. Közülük négynél az üzleti modell alapját az adatok jelentik. A Googlenél és Facebooknál pedig az üzleti vagyon döntő hányadát is a privát adatok adják.

Mi teszi az adatokat oly fontossá?

Manapság a privát adatokat a vállalkozások többnyire a személyek viselkedésmódjának előrejelzésére használják. Például arra, hogy a reklámok révén rávegyék az embereket bizonyos termékek megvásárlására. Arra, hogy egy-egy adott személyt a lehető legsikeresebben manipulálhassanak. De a bankok és a biztosító társaságok is egyre gyakrabban próbálják a személyes adatok révén kideríteni, hogy egy meghatározott személy mekkora üzleti rizikót jelent. Mondjuk korábbi viselkedése alapján hajlamos-e az illető egy kölcsön visszafizetésének megtagadására, vagy autóbaleset okozására. Az ilyen és hasonló előrejelzések a vállalkozások számára jövedelmezőek lehetnek.

Ezt az eljárást a többi között az teszi problémássá, hogy mi, azaz az érintettek, nem kapunk információt arról, mely adataink felhasználásával, milyen értékelési kritériumok alapján születnek a velünk kapcsolatos döntések. Az adatok és értékelésük hitelessége, nem felülvizsgálható. Mindenki ki van szolgáltatva a vállalkozásoknak. És ha ez nem lenne elég, kontrolleszközei, például az adatmegőrzés révén, az állam szintén próbál hasonló előrejelzéseket készíteni. A tapasztalatok alapján nem sok sikerrel. A személyek jövőbeli lehetséges viselkedési formáinak általános előrejelzése ugyanis mindig bizonytalan. Az emberek változhatnak.

Mit tekint az adatvédelemmel kapcsolatban fontosnak? Az appok használatakor például mire ügyel?

Milyen jogokat, hozzáféréseket kér egy-egy app a felhasználóktól, és mire kellenek ezek neki? Hétköznapi esetben egy játéknak nincs szüksége tartózkodási helyem, vagy kapcsolataim ismeretére. De mindig érdemes átgondolni azt is, hogy milyen céllal fejlesztették ki az adott appot. Amennyiben ezek nem „Open-Source”, azaz nyílt forráskódú appok, akkor a háttérben szinte biztosan pénzügyi, gazdasági érdekek állnak. A kérdés, amit fel kell tennünk: honnan származik a pénz? És milyen ellenszolgáltatásért?

Miben látja a mindennapos kockázatokat?

Egyre inkább átlátszó polgárokká, illetve ügyfelekké válunk, és nem tudjuk adatainkat kontrollálni. Az adatok nem évülnek el, hanem egyre csak tovább gyűlnek. Mi több, technikailag annak sincs akadálya, hogy tetszés szerint eladják, esetleg ellopják őket. Az, hogy ez milyen következményekkel járhat, egyelőre a szakértők sem tudják biztosan. Azok a részletek, amelyekről tudunk, nem sok jót sejtetnek. Elég csak arra gondolni, hogy az adatok használatának átláthatatlansága a hatalom központosításához vezethet. Minél nagyobb az adatállomány, annál több ismeretet lehet kinyerni belőle.

Az adatainkataz üzlet alapjának tekintő vállalkozásokból nem lesz sok a piacon. Akik megmaradnak, azok óriási vállalatok lesznek majd. A kis- és közepes vállalkozások számára nem marad sok hely, ami azzal jár majd, hogy a felhasználók kénytelenek lesznek alkalmazkodni. Ha az ember kilóg a sorból, nem kap kölcsönt, nem kötnek vele biztosítást, nem lesz munkahelye, vagy a „felügyeleti állam“ hálójába kerül.

Tapasztalata szerint a szülők felkészülten állnak az adatvédelem kihívásai elé?

Többnyire nem kielégítően. Még a fiatal szülők sem, pedig ők az első „digitális bennszülött” generációhoz tartoznak. Mégsem értik, miért fontos az adatvédelem, és hogyan érvényesíthetők a szempontjai.

A szülők a megfelelő beszélgetőpartnerek gyermekeik számára az adatvédelem témájában?

Annak kellene lenniük, mint ahogy az internet megismerésében is jó lenne, ha támaszkodhatnának rájuk. Mielőtt az internet használatának aktuális kérdéseit megpróbáljuk a gyermekeknek közvetíteni, érdemes összehasonlítást végeznünk, és megnéznünk, hogyan is járunk el a közúti közlekedésben. Amikor útra kelünk, kezdetben kézen fogjuk gyermekünket, és így magyarázunk el neki mindent. Az évek során aztán egyre inkább hagyjuk egyedül közlekedni. Először vezetve, aztán kísérve, majd pedig egyedül. Így kellene eljárnunk az internethasználat kérdéseinél is.

Mit kell tudniuk, megtanulniuk a szülőknek ahhoz, hogy gyermeküket támogathassák?

Az internethez egyetlen generációnak sem volt olyan sok ideje alkalmazkodni, mint a közúti közlekedéshez. Ezért kell igazán elmélyülni az internet, és főleg az adatvédelem, valamint a médiakompetencia megismerésében. Az adatvédelem területén, mint ahogy már utaltam rá, nem előrelátható, hogy milyen következményekkel kell szembenéznünk. Ezért mindenképpen ügyelni kell arra, hogy csak ott használjuk adatainkat, ahol az valóban szükséges. Minden információ begépelése előtt érdemes átgondolni, megadnánk-e azt az utcán egy vadidegen személynek, csak mert éppen rákérdez. És ez egyértelműen vonatkozik a Google keresések során megadott adatokra is.

Kétségkívül fontos a médiakompetencia is. Nem árt tudni, hogy csak azért, mert valaki egy információt feltett az internetre, még nem feltétlenül kell igaznak tekintenünk rá . Szembesülni kell az olyan a pszichológiai jelenségekkel is, mint a visszajelzési hibák, vagy az „Echokammer”, azaz információbuborék-effektus és ezek ellen aktívan fel kell lépni.

Milyen szerepet játszanak a készségfejlesztő intézmények és az iskolák? Ezekben a digitalizálás témája egyre inkább jelen van, de hogyan áll az adatvédelem?

Az említett pontoknak természetesen az iskolákban is jelen kell lenniük. Problémát elsősorban az jelent, hogy a fejlődés nagyon gyors, míg az oktatáspolitika a maga merev struktúráival lassan halad. Ráadásul még aktív lobbi-munka is hátráltatja.

Más a mai gyermekek és fiatalok elképzelése a magánszféráról, mint a felnőtteké?

A gyermekeknél kérdéses, hogy kognitív módon képesek-e megfelelő döntéseket hozni magánszférájukkal kapcsolatban. Nem véletlen, hogy egy bizonyos életkorig nem tekintjük őket üzletképesnek. Ezért úgy vélem, meg kellene tiltani a gyermekek adatainak gyűjtését. A fiatalkorúakat egyszerűen csak meg kellene kérdezni, hogy szabad-e elolvasni üzeneteiket az okos telefonjukon. Hamar kiderülne, hogy a magánszféra számukra is fontos.

Martin Vietz személyéhez:
Martin Vietz gazdasági informatikus, aki szabadfoglalkozású szoftverfejlesztőként dolgozik. Tevékenykedik az Entropia egyesületnél és a „Chaos Computer Club”-nál. Mindennapos munkája során elsősorban a technikai következmények megítélésével, azok polgári jogokhoz való kapcsolatával foglalkozik.

Az interjút Martin Daßinnies készítette.

Tovább a témakör dossziéra
/mediabase/img/3384.jpg Az interneten keresztül, vagy az appok használatával megosztott információmennyiség csak a töredéke a naponta létrejövő és feldolgozott adatmennyiségnek. Háttérinformációk
/mediabase/img/4707.png Az „Adatforrás: a felhasználó” című infografika közérthető áttekintést ad arról, hogy honnan származnak a digitális adatok, és milyen módon kerülnek összegyűjtésre. Infografika: Adatvédelem a mindennapokban

Jelszavaink védelmében

Big Data

Hírek

News
19.04.2018
Instatöri, Prismarajz, Excelfoci
A középiskolás csapatok április 29-ig regisztrálhatnak...

Megosztás!

Oszd meg a cikket egy kattintással!
Megosztás