A 8 és 14 éves kor közötti gyermekek havonta átlagosan 4000 forint zsebpénzt kapnak (a K&H 2016-os felmérése alapján). Ehhez jönnek még a születésnapi vagy karácsonyi pénzajándékok is. De vajon mihez kezdenek a gyerekek ezzel az összeggel? A Trend Tracking Kids tanulmány szerint a legnagyobb részét édességekre, ruházatra és kiegészítőkre, valamint olvasnivalókra, például könyvekre, képregényekre és újságokra költik.

Manapság egyre több fiatal használja online vásárlásra az internetet, ezért a netes hirdetéseknél a vállalatok számára fontos tényező az ő vásárlóerejük. Például minél több személyes adatot ismernek az adott célcsoportról, annál pontosabban tudják kiszolgálni az igényeiket és adott esetben befolyásolni a vásárlási döntéseiket. Ennek az úgynevezett ’targeting’ tevékenységnek a felismerése, kritikus kezelése és a saját igényekkel való összeegyeztetése nem csak a fiatalabb nemzedék számára jelent kihívást.
Egy marketingtanulmány szerint a fiatalok 16 százaléka vett már olyan terméket, amit korábban egy influencernél, azaz véleményvezérnél látott (BVDW/Influry 2017). Az influencerek olyan személyek, akik a közösségi oldalakon, például a YouTube-on vagy az Instagramon felépítettek egy rajongói közösséget, akik hitelesnek tartják őt és adnak a szavára. Számos véleményvezérnek származik bevétele a fizetett termékelhelyezésekből, amelyek azonban nem mindig vannak reklámként feltüntetve, például kozmetikumok, számítógépes játékok vagy használati cikkek esetében.
Ennek ellenére a megkérdezettek csaknem egyharmada (29 százaléka) szavahihető forrásként tekintett az influencerek termékajánlásaira. A GVH (Gazdasági Versenyhivatal) jelenlegi szabályai szerint azonban az influencerek kötelesek megjelölni a fizetett tartalmakat, ezeket a #reklám, #szponzorálttartalom cimkékkel látják el. Ha ezeket látjuk a véleményvezér tartalmánál, érdemes átgondolnunk, valóban vonzó-e számunkra az adott termék vagy szolgáltatás.
Az online vásárlásokra elvileg ugyanazok a normák vonatkoznak, mint a digitális világon kívüli vásárlásra. Ha a gyermek hét évesnél fiatalabb, akkor jogilag nem vásárlóképes. 7 és 17 éves kor között a fiatalok korlátozottan vásárlóképesek, vagyis kisebb értékbena gondviselőjük beleegyezése nélkül is vásárolhatnak.
Általában azonban az online kereskedők nem ellenőrzik a vásárolók életkorát, így például kiskorúak is kezdeményezhetnek vásárlást. A törvény értelmében ilyen esetben a gondviselőnek előzetesen vagy utólag jóvá kell hagynia a procedúrát. Ha ez nem történik meg, például a számla automatikus terhelésekor, akkor az adásvételi szerződés jogilag érvénytelen.
A gyermekeknek gyakran van beleszólási joga, például a családi kirándulásokba vagy az élelmiszervásárlásba, és sokuk a zsebpénzének felhasználásáról is önállóan dönthet. Ha szülőként folyamatosan beszélünk nekik a témáról és felelős példával járunk elöl, akkor kompetens és kritikus fogyasztói magatartást közvetíthetünk feléjük.

