Gyűlöletbeszéd az interneten

Olvasási idő: Perc

„Haters gonna hate”- énekli Taylor Swift amerikai énekesnő "Shake It Off" című dalában. Ennek ellenére a gyűlöletbeszédet nem olyan egyszerű „lerázni“. Mindegy, hogy a valós, vagy digitális világban történik, a gyűlöletbeszéd sérti az emberi méltóságot.

Mindenkit elérhet, magánszemélyek, és vagy egész csoportok ellen is irányulhat. Gyűlöletbeszédnek számít a szidás, a becsületsértés, a rágalmazás, a fenyegetés és a lázítás. Napjainkban ez a téma fontos részét képezi a politika-, és társadalomtudományi képzéseknek. De mit értünk pontosan gyűlöletbeszéd alatt és mit tehetünk ellene?

Hol kezdődik a gyűlöletbeszéd?

Az Európa-tanács miniszteri bizottsága már 1997-ben kiadott egy ajánlást a gyűlöletbeszédről. Ebben található a fogalom azon definíciója, amelyre a leggyakrabban hivatkoznak a témával kapcsolatban. Ez alapján a gyűlöletbeszéd fogalma „minden olyan véleménynyilvánítást magában foglal, amely terjeszti, ösztönzi, elősegíti vagy igazolja a fajgyűlöletet, az idegengyűlöletet, az antiszemitizmust vagy az intolerancián alapuló gyűlölet más formáit, beleértve azt az intoleranciát is, amely agresszív nacionalizmuson, etnocentrizmuson vagy a kisebbségekkel, bevándorlókkal és a migráns hátterű személyekkel szembeni hátrányos megkülönböztetésen és ellenségességen alapul.”

A gyűlöletbeszéd nem tekinthető kizárólag online jelenségnek, azonban az internet kedvelt platform ebből a szempontból, hiszen gátlások nélkül bárki bármit állíthat, és rövid idő alatt széles közönséghez juthatnak el ezek a felszólalások.

A gyűlöletbeszéd közvetlenül, pl. erőszakra való felszólítással, vagy közvetetten, például valótlan állítások terjesztésével is megjelenhet. Többféle tartalom, áldozatcsoport, minta és módszer különböztethető meg.

A hate speech különféle tartalmi és nyelvi mintákban jelenhet meg. A tartalmi minták közé tartoznak a hamis hírek és az összeesküvés-elméletek, a sztereotípiák erősítése, az általánosítás, de az erőszakos vagy embertelen cselekedetekre való felszólítás is. A nyelvi minták közé tartoznak a becsmérlő kifejezésekkel történő sértések, a megbélyegző nyelvi képek, valamint a „mi“ és az „ők“ kategóriájának egyértelmű szembeállítása.

A gyűlöletbeszédek különböző kommunikációs platformokon jelenhetnek meg. Ezek a blogoktól, az online fórumokon és közösségi oldalakon át az erre a célra kialakított gyűlölködő oldalakig terjedhetnek. Még közvetlenebbek az e-mailek és/vagy privát üzenetek formájában érkező ilyen szövegek, de akár online játékokban, zenékben és videókban is találkozhatunk a jelenséggel.

A gyűlöletbeszéd tudatosan használja a szavakat és a képeket más személyek lealacsonyítása és kirekesztése érdekében. Gyakori a célzott félelemkeltés, ami első sorban a gyermekeket terelheti nem megfelelő álláspont kialakítása felé. Erősíti a félelem vagy az elutasítás érzését, és agresszív reakciót vált ki azokkal szemben, akik nemkívánatos vagy a közvélekedés szerint előnyösebb helyzetű csoporthoz tartoznak.

A magyar alaptörvény IX. cikkelyének 1. bekezdése védi a véleményszabadságot. A védelem azonban megszűnik abban az esetben, ha sérül egy másik ember méltósága (vö.: alaptörvény III. cikkelye), ezért a gyűlölködő megjegyzéseket az interneten sem szabad figyelmen kívül hagyni. A véleményszabadság nem vonatkozik a büntetőjog hatáskörébe tartozó rágalmazó, becsületsértő és lázító tartalmakra.

Az embereket igen eltérő módon érinti a gyűlöletbeszéd. A fiatalokat tiszteletteljes és egymás értékeit becsülő magatartásra kell nevelni, hogy érzékennyé váljanak a témára. Az internetes gyűlöletbeszéd felismeréséhez nem csupán gyakorlott médiafogyasztónak kell lennünk, hanem tájékozottságra is szükség van az offline élet diszkrimináló struktúráit illetően, ezért a rasszista hangok elleni fellépésnek a teljes társadalom közös feladatának kell lennie.

Az UNESCO tanulmányában négy kezdeményezést nevez meg a gyűlöletbeszéd ellen (vö.: UNESCO 2015, 16):
– Korai figyelmeztető rendszerek a jelenség azonosítására,
– nemzetközi összefogás koordinálása,
– a közösségi oldalak és a szolgáltatók határozottabb fellépése, valamint
– a médiaismeret fejlesztése annak érdekében, hogy a felhasználó felismerje a gyűlöletbeszédet és megfelelően tudjon rá reagálni.

Azok a személyek, akik fellépnek a gyűlöletbeszéd ellen, könnyen a támadások céltáblájává válhatnak, ezért ügyelniük kell magukra és a saját biztonságukra.

Kampányok és kezdeményezések az internetes gyűlöletkeltés ellen

No Hate Speech Movement
Az Európa-Tanács egész Európára kiterjedő kampányának célja az internetes uszítások elleni fellépés, ellen-stratégiák kidolgozása és az érintettek támogatása.

www.kek-vonal.hu
Az egész országból ingyenesen és anonim módon elérhető a segítségre szoruló gyerekek, fiatalok számára, és olyan felnőttek hívásait is fogadják, akik a gyerekek érdekében telefonálnak.

Olvass tovább a „Felelősség” mappában

Az offline élet normái és szabályai nem minden esetben alkalmazhatók az interneten. Felelős internethasználat

Manapság egyre több gyermeket és fiatalt érint az internetes zaklatás, így fontos, hogy az iskolában és otthon egyaránt foglalkozzunk a témával. Hol kezdődik az internetes zaklatás?

Projekt ötlet: internetes álarcunk

Megosztás!

Oszd meg a cikket egy kattintással!

Megosztás

Gyűlöletbeszéd az interneten

A gyűlöletbeszéd formái

Hogyan ismerhetjük fel a gyűlöletbeszédet?

Hol találkozhatunk gyűlöletbeszéddel?

A gyűlöletbeszéd hatásai

A gyűlöletbeszéd jogi szabályozása

Mit lehet tenni ellene?

Megosztás!