Gyűlöletbeszéd az interneten

Olvasási idő: Perc
„Haters gonna hate”- énekli Taylor Swift amerikai énekesnő "Shake It Off" című dalában. Ennek ellenére a gyűlöletbeszédet nem olyan egyszerű „lerázni“. Mindegy, hogy a valós, vagy digitális világban történik, a gyűlöletbeszéd sérti az emberi méltóságot.

Mindenkit elérhet, magánszemélyek, és vagy egész csoportok ellen is irányulhat. Gyűlöletbeszédnek számít a szidás, a becsületsértés, a rágalmazás, a fenyegetés és a lázítás. Napjainkban ez a téma fontos részét képezi a politika-, és társadalomtudományi képzéseknek. De mit értünk pontosan gyűlöletbeszéd alatt és mit tehetünk ellene?

Bild
Hol kezdődik a gyűlöletbeszéd?

Az Európa-tanács miniszteri bizottsága már 1997-ben kiadott egy ajánlást a gyűlöletbeszédről. Ebben található a fogalom azon definíciója, amelyre a leggyakrabban hivatkoznak a témával kapcsolatban. Ez alapján a gyűlöletbeszéd fogalma „minden olyan véleménynyilvánítást magában foglal, amely terjeszti, ösztönzi, elősegíti vagy igazolja a fajgyűlöletet, az idegengyűlöletet, az antiszemitizmust vagy az intolerancián alapuló gyűlölet más formáit, beleértve azt az intoleranciát is, amely agresszív nacionalizmuson, etnocentrizmuson vagy a kisebbségekkel, bevándorlókkal és a migráns hátterű személyekkel szembeni hátrányos megkülönböztetésen és ellenségességen alapul.”

A gyűlöletbeszéd nem tekinthető kizárólag online jelenségnek, azonban az internet kedvelt platform ebből a szempontból, hiszen gátlások nélkül bárki bármit állíthat, és rövid idő alatt széles közönséghez juthatnak el ezek a felszólalások.

A gyűlöletbeszéd közvetlenül, pl. erőszakra való felszólítással, vagy közvetetten, például valótlan állítások terjesztésével is megjelenhet. Többféle tartalom, áldozatcsoport, minta és módszer különböztethető meg.
A hate speech különféle tartalmi és nyelvi mintákban jelenhet meg. A tartalmi minták közé tartoznak a hamis hírek és az összeesküvés-elméletek, a sztereotípiák erősítése, az általánosítás, de az erőszakos vagy embertelen cselekedetekre való felszólítás is. A nyelvi minták közé tartoznak a becsmérlő kifejezésekkel történő sértések, a megbélyegző nyelvi képek, valamint a „mi“ és az „ők“ kategóriájának egyértelmű szembeállítása.
A gyűlöletbeszédek különböző kommunikációs platformokon jelenhetnek meg. Ezek a blogoktól, az online fórumokon és közösségi oldalakon át az erre a célra kialakított gyűlölködő oldalakig terjedhetnek. Még közvetlenebbek az e-mailek és/vagy privát üzenetek formájában érkező ilyen szövegek, de akár online játékokban, zenékben és videókban is találkozhatunk a jelenséggel.
A gyűlöletbeszéd tudatosan használja a szavakat és a képeket más személyek lealacsonyítása és kirekesztése érdekében. Gyakori a célzott félelemkeltés, ami első sorban a gyermekeket terelheti nem megfelelő álláspont kialakítása felé. Erősíti a félelem vagy az elutasítás érzését, és agresszív reakciót vált ki azokkal szemben, akik nemkívánatos vagy a közvélekedés szerint előnyösebb helyzetű csoporthoz tartoznak.
A magyar alaptörvény IX. cikkelyének 1. bekezdése védi a véleményszabadságot. A védelem azonban megszűnik abban az esetben, ha sérül egy másik ember méltósága (vö.: alaptörvény III. cikkelye), ezért a gyűlölködő megjegyzéseket az interneten sem szabad figyelmen kívül hagyni. A véleményszabadság nem vonatkozik a büntetőjog hatáskörébe tartozó rágalmazó, becsületsértő és lázító tartalmakra.
Az embereket igen eltérő módon érinti a gyűlöletbeszéd. A fiatalokat tiszteletteljes és egymás értékeit becsülő magatartásra kell nevelni, hogy érzékennyé váljanak a témára. Az internetes gyűlöletbeszéd felismeréséhez nem csupán gyakorlott médiafogyasztónak kell lennünk, hanem tájékozottságra is szükség van az offline élet diszkrimináló struktúráit illetően, ezért a rasszista hangok elleni fellépésnek a teljes társadalom közös feladatának kell lennie.

Az UNESCO tanulmányában négy kezdeményezést nevez meg a gyűlöletbeszéd ellen (vö.: UNESCO 2015, 16):
– Korai figyelmeztető rendszerek a jelenség azonosítására,
– nemzetközi összefogás koordinálása,
– a közösségi oldalak és a szolgáltatók határozottabb fellépése, valamint
– a médiaismeret fejlesztése annak érdekében, hogy a felhasználó felismerje a gyűlöletbeszédet és megfelelően tudjon rá reagálni.

Azok a személyek, akik fellépnek a gyűlöletbeszéd ellen, könnyen a támadások céltáblájává válhatnak, ezért ügyelniük kell magukra és a saját biztonságukra.
Kampányok és kezdeményezések az internetes gyűlöletkeltés ellen

No Hate Speech Movement
Az Európa-Tanács egész Európára kiterjedő kampányának célja az internetes uszítások elleni fellépés, ellen-stratégiák kidolgozása és az érintettek támogatása.

www.kek-vonal.hu
Az egész országból ingyenesen és anonim módon elérhető a segítségre szoruló gyerekek, fiatalok számára, és olyan felnőttek hívásait is fogadják, akik a gyerekek érdekében telefonálnak.

Olvass tovább a „Felelősség” mappában
/mediabase/img/3894.jpg Az offline élet normái és szabályai nem minden esetben alkalmazhatók az interneten. Felelős internethasználat
/mediabase/img/cache/3882_740x740.jpg Manapság egyre több gyermeket és fiatalt érint az internetes zaklatás, így fontos, hogy az iskolában és otthon egyaránt foglalkozzunk a témával. Hol kezdődik az internetes zaklatás?

Projekt ötlet: internetes álarcunk

Hírek

News
19.04.2018
Instatöri, Prismarajz, Excelfoci
A középiskolás csapatok április 29-ig regisztrálhatnak...

Megosztás!

Oszd meg a cikket egy kattintással!
Megosztás