A megosztás az új vásárlás?

Egy fúrógép az év 363 napján a pincében szunnyad. A szekrényünk tele van sosem hordott ruhákkal. Egyesek alig vezetik az autójukat: rengeteg olyan dolog van, amit a hétköznapok során csak ritkán használunk, ezért egyre több ember oszt meg, cserél, vagy kölcsönöz tárgyakat, ahelyett, hogy megvásárolná őket.
A csere, megosztás és kölcsönzés elve nem újkeletű, hiszen a falvak és községek már régóta így működnek. Ami az egyiknek nincs, az van a másiknak. Amit valaki nem tud megcsinálni, abban a szomszédja jeleskedik. Persze a cserekereskedelemnek megvannak a maga határai, hiszen a szükséges dolgok megszerzése érdekében elegendő embert kell ismernünk, méghozzá olyanokat, akik szívesen meg is osztják velünk javaikat vagy tudásukat.
Bild
A régiből új lesz
A digitális médiumok teljesen új lehetőségeket nyitottak meg a cserekereskedelemben. A közösségi oldalak megkönnyítették az idegenek közötti csereberét és átültették a megosztás kultúráját a digitális világba. Ma már szinte bármit kikölcsönözhetünk vagy bérbe adhatunk a neten: ételt, ruhát, szolgáltatásokat, könyveket, autókat, lakásokat, vagy akár hétköznapi használati cikkeket is.
Magánszemélyek között
Az úgynevezett Sharing Economy (közösségi gazdaság), azaz a fogyasztási cikkek vagy szolgáltatások internetes platformokon történő bérbe adása az elmúlt években robbanásszerű növekedésen ment át. Szinte nap mint nap olyan új felületek jönnek létre, amelyek lehetővé teszik a peer-to-peer-sharingnek nevezett (rövidítve: P2P-sharing) magánemberek közötti megállapodás alapú közösségi használatot.
Fenntartható vagy gazdaságos?
Vajon mi motiválja az embereket arra, hogy megosszák anyagi javaikat? Az önzetlenség, a környezetvédelem vagy a pénzügyi nyereség? Egy nemrég készültfelmérésben P2P megosztás résztvevőit kérdezték meg arról, mi motiválja őket a megosztásban való részvételben. Az eredményekből kiderül, hogy a spórolás és a pénzkeresés legalább olyan fontos számukra, mint a környezetvédelem, vagyis az „erőforrásaikat hatékonyabban szeretnék felhasználni.”

A Sharing Economy növekvő népszerűségére természetesen a nagyvállalatok is felfigyeltek. A P2P megosztás során elsősorban a magánemberek kínálják fel tulajdonaikat vagy szolgáltatásaikat, de a „birtoklás helyett bérlés“ elvét már néhány szolgáltató is alkalmazza, gondoljunk csak a Magyarországon is egyre népszerűbb közösségi közlekedésre.
Több hely, több idő
De a közösségi gazdálkodásnak nemcsak előnyei, hanem hátrányai is vannak. A szállásokat kínáló platformokat például gyakran éri kritika, mivel rajtuk keresztül adnak bérbe magánlakásokat, így a nagyvárosokban tovább csökken a lakáskínálat a bérleti díjak pedig az egekbe szöknek.

Ennek ellenére az autók vagy háztartási készülékek lízingelése fenntartható megoldást jelenthet a jövőre nézve. A kollektív cserével kevesebb hulladékot termelünk, energiát takaríthatunk meg és hatékonyabban használhatjuk fel erőforrásainkat. Ráadásul a kevesebb tárgy kisebb helyet foglal, így még pénzt is megtakaríthatunk és pazarló életmódunkon is változtathatunk.