A megosztás az új vásárlás?

Olvasási idő: Perc
Egy fúrógép az év 363 napján a pincében szunnyad. A szekrényünk tele van sosem hordott ruhákkal. Egyesek alig vezetik az autójukat: rengeteg olyan dolog van, amit a hétköznapok során csak ritkán használunk, ezért egyre több ember oszt meg, cserél, vagy kölcsönöz tárgyakat, ahelyett, hogy megvásárolná őket.
A csere, megosztás és kölcsönzés elve nem újkeletű, hiszen a falvak és községek már régóta így működnek. Ami az egyiknek nincs, az van a másiknak. Amit valaki nem tud megcsinálni, abban a szomszédja jeleskedik. Persze a cserekereskedelemnek megvannak a maga határai, hiszen a szükséges dolgok megszerzése érdekében elegendő embert kell ismernünk, méghozzá olyanokat, akik szívesen meg is osztják velünk javaikat vagy tudásukat.
Bild
A régiből új lesz

A digitális médiumok teljesen új lehetőségeket nyitottak meg a cserekereskedelemben. A közösségi oldalak megkönnyítették az idegenek közötti csereberét és átültették a megosztás kultúráját a digitális világba. Ma már szinte bármit kikölcsönözhetünk vagy bérbe adhatunk a neten: ételt, ruhát, szolgáltatásokat, könyveket, autókat, lakásokat, vagy akár hétköznapi használati cikkeket is.

Magánszemélyek között

Az úgynevezett Sharing Economy (közösségi gazdaság), azaz a fogyasztási cikkek vagy szolgáltatások internetes platformokon történő bérbe adása az elmúlt években robbanásszerű növekedésen ment át. Szinte nap mint nap olyan új felületek jönnek létre, amelyek lehetővé teszik a peer-to-peer-sharingnek nevezett (rövidítve: P2P-sharing) magánemberek közötti megállapodás alapú közösségi használatot.

Fenntartható vagy gazdaságos?

Vajon mi motiválja az embereket arra, hogy megosszák anyagi javaikat? Az önzetlenség, a környezetvédelem vagy a pénzügyi nyereség? Egy nemrég készültfelmérésben P2P megosztás résztvevőit kérdezték meg arról, mi motiválja őket a megosztásban való részvételben. Az eredményekből kiderül, hogy a spórolás és a pénzkeresés legalább olyan fontos számukra, mint a környezetvédelem, vagyis az „erőforrásaikat hatékonyabban szeretnék felhasználni.”

A Sharing Economy növekvő népszerűségére természetesen a nagyvállalatok is felfigyeltek. A P2P megosztás során elsősorban a magánemberek kínálják fel tulajdonaikat vagy szolgáltatásaikat, de a „birtoklás helyett bérlés“ elvét már néhány szolgáltató is alkalmazza, gondoljunk csak a Magyarországon is egyre népszerűbb közösségi közlekedésre.

Több hely, több idő

De a közösségi gazdálkodásnak nemcsak előnyei, hanem hátrányai is vannak. A szállásokat kínáló platformokat például gyakran éri kritika, mivel rajtuk keresztül adnak bérbe magánlakásokat, így a nagyvárosokban tovább csökken a lakáskínálat a bérleti díjak pedig az egekbe szöknek.

Ennek ellenére az autók vagy háztartási készülékek lízingelése fenntartható megoldást jelenthet a jövőre nézve. A kollektív cserével kevesebb hulladékot termelünk, energiát takaríthatunk meg és hatékonyabban használhatjuk fel erőforrásainkat. Ráadásul a kevesebb tárgy kisebb helyet foglal, így még pénzt is megtakaríthatunk és pazarló életmódunkon is változtathatunk.

Olvass tovább a „Fogyasztás a hálózatban“ mappában
/mediabase/img/4449.jpg Az online vásárlásnál nem okoz problémát a nyitvatartási idő, és az árakat is könnyebben tudjuk összehasonlítani. Digitális bevásárlókörút
/mediabase/img/4014.jpg A digitális világ a nap 24 órájában vásárlásra csábít, és az interneten végtelen lehetőségünk van arra, hogy elköltsük a pénzünket. Fiatal vásárlók a digitális világban

Projekt ötlet: Újrahasznosított divat

Hírek

News
19.04.2018
Instatöri, Prismarajz, Excelfoci
A középiskolás csapatok április 29-ig regisztrálhatnak...

Megosztás!

Oszd meg a cikket egy kattintással!
Megosztás