A hamis hírek (fake news) tudatosan és egy bizonyos cél érdekében terjesztett valótlan információk. A hamis hírekkel kapcsolatban gyakran előkerül a szűrőbuborék fogalma. A keresőmotorok és közösségi oldalak algoritmusai gyakran jelenítenek meg olyan információkat, amelyek hasonlítanak a korábban megtekintettekre. Így olyan tartalmakat jelenítenek meg, amelyek illeszkednek a felhasználók nézeteihez és szokásaihoz. Jelenleg még vitatott kérdés, hogy milyen hatásai vannak a szűrőbuboréknak. Egymásnak ellentmondó beszámolók és tanulmányok születnek arról, hogy a szűrőalgoritmusok előnyösek vagy hátrányosak-e a felhasználónak.
A közösségi oldalak azon felhasználói, akik egyszerűen ellenőrzés nélkül továbbítják az információkat, nagyban hozzájárulnak az álhírek népszerűsítéséhez. Az emberek többsége alábecsüli az információk elterjedésének sebességét és fennmaradásának idejét, ami a közösségi médiát illeti.
A közösségi oldalakon jelenleg nem ellenőrzik elég alaposan az újságírási alapszabályok betartását.
De mit jelent ez a személyes hírfolyamban? A digitális időkre is ugyanaz érvényes, mint az analóg időkre: aki tényleg jól tájékozott akar lenni, az lehetőség szerint több, egymástól független forrást használjon és ne csupán egy közösségi oldalról szerezze be információit. Hasznosak lehetnek a különféle közösségi oldalak jelentési funkciói is, amelyekkel fel lehet ismerni a félrevezető tartalmakat. Továbbá alapszabály, hogy ne osszunk meg hamis híreket.
Igaz és hamis megkülönböztetése gyakran nem egyszerű. Az lenne a cél, hogy a különböző információk, a források és a felhasználók céljai egyértelműen besorolhatóak legyenek. A következő tanácsok segítséget nyújtanak a hamis hírek felismerésében.
A közösségi média képes befolyásolni a gyermekek és fiatalok személyes nézeteit.
Digitális véleményvezérek
Közel huszonötezer feliratkozója van a YouTube csatornáján, és az ország leghallgatottabb tudományos internetes rádióműsorát vezeti.
Interjú Zsiros László Róberttel